Interjú Péterfia Judittal, a legokosabb magyar diákkal.

Jó genetikai adottságokkal könnyebb ugyan a fiatalkori tanulás, de ennek hiánya sem akadályozza meg a fejlődést, főleg, ha megfelelő nevelés kap egy gyermek – állítja Péterfia Judit. Ő már csak tudja: anyukája - Dr. Búza Márta gyermekorvos – soha nem terhelte túl irreális elvárásokkal, viszont a hétvégéi ebédek után a család rendszeresen elmerült a közös logikai és stratégiai játékokban. Judit nyerte meg a Nagy Diák IQ teszt döntőjét. A versenyre 21 ezer 17-24 éves diák jelentkezett.

Miről szólt pontosan ez a verseny, milyen feladatok voltak?

A verseny három fordulóból állt. Az elsőben egy online adaptív IQ-tesztet kellett kitölteni, a másodikban a Mensa HungarIQa felvételi tesztjét, a döntőben már leginkább logikai rejtvények voltak. A döntő is három fordulóból állt, ott kieséses módszerrel dőlt el, hogy melyik két fiú és két lány küzdhet meg egymással az utolsó fordulóban. Ott a közönség előtt kellett egy-egy okostáblán megoldani a feladatokat, számomra ez volt a legnehezebb része.

Miért jelentkeztél a versenyre? Voltál már hasonlón?

Először csak az online IQ-tesztre voltam kíváncsi, aztán mikor továbbjutottam, gondoltam, miért ne próbáljam ki magam. Tavaly jelentkeztem először, akkor második lettem, de idén sem a győzelemért indultam, hanem azért, mert előző évben nagyon élveztem a versenyt. Egyébként kisgyerekkorom óta kísértem anyukámat rejtvényfejtő versenyekre, ott már szereztem egy kis tapasztalatot, bár kicsit másféle rejtvényeket kell ott megoldani.

De azért számítottál a tavalyihoz hasonló eredményre?

A tavalyi második hely után nagyon csalódott lettem volna, ha az első tízbe nem kerülök be, de a győzelemre az utolsó percig sem számítottam.

Hányas tanuló voltál, illetve vagy?

Általános iskolában és gimnáziumban végig kitűnő voltam, de a félévi bizonyítványba becsúszott néha egy-két négyes. Most az egyetemen elég változó, hogy milyen jegyet kapok, de minden félévben négyes közeli az átlagom.

Szerinted mennyire áll összefüggésben a tanulmányi eredmény az intelligenciával?

Szerintem részben összefüggnek, de nem minden esetben. Nem szeretnék erről általánosságban beszélni, csak a saját példámat ismerem. Elég gyorsan tanulok, és sokszor egy hallás után megjegyzem, amit kell, viszont amikor nem tanulok, és lusta vagyok, akkor biztos, hogy rossz jegyet kapok, rosszul sikerül egy beadandó, vagy épphogy átcsúszok egy vizsgán.

Mit gondolsz, az intelligencia mennyire genetika és mennyire neveltetés kérdése?

Nem vagyok szakértő a témában, úgyhogy erre is nehéz válaszolnom, de szerintem a kettő együtt számít. Jó genetikai adottságokkal könnyebb a fiatalkori tanulás és fejlődés, de ennek a hiánya sem akadályozza meg. Az élet sok területén számít a neveltetés, hogy mennyi és milyen minőségű odafigyelést kap az ember gyerekként. Kétségtelen, hogy nekem ebben hatalmas szerencsém volt. A szüleimtől jó géneket örököltem, és úgy tudtak a nővéreimmel együtt maximális figyelmet fordítani rám, hogy mégsem kényeztettek el.

Téged, hogy neveltek? Ösztönöztek, hogy jó tanuló legyél vagy eleve érdeklődő voltál?

Óvodás koromban nagyon érdeklődő voltam, mindig kértem a nővéreimet, hogy tanítsanak valamit, például írni, olvasni. Később azért már szükségem volt az ösztönzésre, de anyukám mindig nagyon megértő volt, hagyta, hogy én osszam be magamnak az időmet a tanulásra, mert tudta, hogy engem már önmagában az ösztönöz, hogy nem akarok neki csalódást okozni. Ami még sokat segített, hogy mindig nagyon szerettem a logikai, stratégiai játékokat, és ez otthon közös családi programmá vált, hogy a hétvégi ebéd után játszunk egyet.

Milyen beállítottságú vagy, reál vagy inkább humán?

Igazából nem tudom teljesen behatárolni, mert mindig nagyon szerettem fogalmazásokat írni, mégis inkább reál beállítottságúnak mondanám magam. Azokat a tárgyakat szerettem mindig is, ahol gyakorolni kellett és megérteni az anyagot, nem pedig megtanulni.

Mit tanulsz pontosan, mi lesz belőled?

Kereskedelem és marketinget tanulok a Budapesti Corvinus Egyetemen, jelenleg az az egy biztos, hogy közgazdász leszek, amikor elvégzem az egyetemet. Pontosabban még nem tudom, hogy mivel szeretnék foglalkozni.

Itthon képzeled el jövődet vagy külföldön? Miért?

A következő félév során Spanyolországban fogok tanulni egy ösztöndíjas program keretein belül. Az egyetem elvégzése után szívesen mennék külföldi egyetem mester szakára, vagy szívesen dolgoznék máshol, de a családom miatt itthon képzelem el a jövőmet. Konkrét terveim nincsenek, ki tudja, mit hoz a jövő.

Sebestyén István