Élelmiszer-imitátum. Kevesen ismerik ezt a kifejezést, pedig egyre többször előfordul a bevásárlókosarainkban. Ilyen termék például a frissföl, a farmföl, a reggeli ital, vagy épp a kenyeret helyettesítő pék kedvence. De mik ezek a termékek, hogy kerülhetnek a boltok polcaira, és miért kapnak ilyen furcsa neveket?
Egyre többször találkozhatunk úgynevezett élelmiszer-imitátumokkal a magyar boltokban. Ezek a termékek első látásra megszólalásig hasonlítanak a tejre, a tejfölre, vagy épp a kenyérre, a gyakorlatban mégsem azok. Reggeli ital, frissföl, vagy épp pék kedvence néven futnak, és jellemzően olcsóbbak, mint a klasszikus élelmiszerek. De mik ezek a termékek, hogy kerülhetnek a boltokba, és hogyan gyártják őket?
Az imitátumok olyan termékek, amelyeknél az élelmiszer természetes összetevőjét más alkotóelemmel helyettesítik. Tipikus példa a tej helyett vásárolható reggeli ital: a tej mellett szójafehérjét is tartalmaz. A frissfölben, krémfölben pedig tejzsír helyett növényi zsírt (például kókuszzsírt) találunk.
De hogy van ez szabályozva?
A Magyarországon kapható élelmiszerek leírását a Magyar Élelmiszerkönyv tartalmazza, a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatását pedig egy uniós rendelet (egészen pontosan az 1169/2011/EU rendelet) szabályozza. Ez tartalmazza az élelmiszerekre vonatkozó általános jelölési szabályokat, például itt adják meg a kötelezően feltüntetendő jelölési elemek listáját, ezek között szerepel az élelmiszer neve/megnevezése is - tudta meg a Pénzcentrum a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági (NÉBIH) Hivatal Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóságától.
A jelölési rendeletben háromféle meghatározást is találhatunk a megnevezéssel kapcsolatban:
- előírt név: egy élelmiszernek a rá alkalmazandó uniós rendelkezésekben előírt neve, vagy ilyen uniós rendelkezések hiányában az abban a tagállamban alkalmazandó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekben előírt név, amellyel az élelmiszert a végső fogyasztónak vagy a vendéglátóknak, illetve közétkeztetőknek értékesítik;
- szokásos név: az élelmiszer értékesítésének helye szerinti tagállamban az élelmiszer neveként a fogyasztók által elfogadott név, amely név nem igényel további magyarázatot;
- leíró név: az élelmiszerről és szükség szerint annak felhasználásáról leírást adó név, amely kellően világos ahhoz, hogy a fogyasztó megismerhesse annak valódi jellegét, és megkülönböztethesse más termékektől, amelyekkel esetleg össze lehetne téveszteni
Hatósági ellenőrzésnél a gyártmánylapban megadott tulajdonságokat ellenőrzik, az általános, minden élelmiszerre vonatkozó kritériumok mellett (ilyenek például a mikrobiológiai követelmények).
Az imitátumoknál mindegyik terméket egyedileg bírálnak el.
A frissföl nagyon nem tejföl
A farmföl vagy frissföl elnevezésű termék nem sorolható a szokásos névvel ellátott termékek kategóriájába, mivel ez a fogyasztó számára további magyarázat használata nélkül nem beazonosítható. Ugyanakkor leíró névnek sem tekinthető, mert a jelölési rendelet értelmében a leíró név számos olyan információt ad a termékről, amely kellően világos, a termék valódi jellegét a leíró név alapján a fogyasztó megismerheti és meg tudja különböztetni más termékektől. Mindemellett előírt névnek sem minősül, mert nincs sem uniós, sem tagállami rendelkezés rá vonatkozóan.
Azt a NÉBIH is elismeri, hogy a frissföl, farmföl elnevezések használata alkalmas arra, hogy a termékben szokásos módon megtalálható összetevő jelenlétét sugallják, annak ellenére, hogy a tej szó nem szerepel az elnevezésben, a "föl" szókapcsolat gyakorlatilag a tejfölre emlékezteti a vásárlót. Ezek a termékek helyettesítő termékei a tejfölnek, így összességében ez a fantázianév önmagában nem elégíti ki a fogyasztó tisztességes tájékoztatásával szemben támasztott követelményeket.
A jelölési rendelet szerint így az összetevők felsorolásán kívül a fantázianév mellett minden esetben fel kell tüntetni a helyettesítésre használt alkotóelemet vagy összetevőt - tehát például "frissföl növényi zsírral".
forrás: penzcentrum.hu
