Kezdetét vette az őzek párzási időszaka, amikor az állatok kevésbé óvatosak, és gyakrabban tévedhetnek az országútra, nappal és éjszaka egyaránt. Az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara ezúton kéri az autósokat: a következő hetekben fokozott figyelemmel vezessenek.
Az őz hazánk egész területén elterjedt, mert remekül alkalmazkodik a környezethez. A nagyvadfajok közül őzből van a legtöbb: mintegy 370 ezer egyed él Magyarországon. Az üzekedés az ország déli részén július közepe táján kezdődik és augusztus közepéig tart, míg északabbra később veheti kezdetét. Az őzbakok territóriumot foglalnak maguknak, amelyet mirigyeik szaganyagaival jelölnek meg. Ezen a territóriumon belül nem tűrik a konkurenciát. Őznász idején a suták és az azokat követő vagy egymást kergető bakok is kevésbé elővigyázatosak, mint máskor, ezért sokkal gyakrabban ugranak ki az autók elé is.
Felhívjuk a gépkocsivezetők figyelmét, hogy – különösen a rosszul belátható útszakaszokon és gyenge látási viszonyok között – autózzanak a szokásosnál is nagyobb körültekintéssel a következő bő egy hónapban! Emellett feltétlenül vegyék figyelembe a vadveszélyre figyelmeztető közúti jelzéseket. Ezeket a közút kezelője az adott területen vadászatra jogosult szervezetekkel egyeztetve helyezi ki azokon az útszakaszokon, amelyeken a vad megjelenésére fokozottan lehet számítani.
Ha vaddal találkozunk az úton, az egyetlen megoldás a vészfékezés. A kormányt semmiképpen sem szabad félrerántani, hiszen a vad elütése még mindig kisebb veszélyforrás, mintha az autó lemenne az útról vagy frontálisan ütközne egy szembehaladó járművel.
[box type="warning" ]KÁRTÉRÍTÉS
Ha megtörtént a baj, akkor a kárrendezésről a Polgári Törvénykönyv a veszélyes üzemek találkozására vonatkozó szabályait kell alkalmazni:
6:539. § [Veszélyes üzemek találkozása és az üzembentartók egymás közötti viszonya közös károkozásnál]
(1) Ha veszélyes üzemek egymásnak okoznak kárt, az üzembentartók felróhatóságuk arányában kötelesek a másiknak okozott kárt megtéríteni. Ha nem az üzembentartó a tényleges károkozó, az üzembentartó a kár megtérítésére a tényleges károkozó magatartásának felróhatósága alapján köteles.
(2) Ha a károkozás egyik félnek sem róható fel, a kárt az köteles megtéríteni, akinek fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében a kár bekövetkezéséhez vezető rendellenesség merült fel.
(3) Ha az egymásnak okozott kár mindkét fél fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenességre vezethető vissza, vagy ha ilyen rendellenesség egyik félnél sem állapítható meg, kárát - felróhatóság hiányában - mindegyik fél maga viseli.
(4) E § rendelkezéseit kell alkalmazni az üzembentartók egymás közötti viszonyában abban az esetben is, ha több veszélyes üzem közösen okoz kárt, azzal, hogy felróhatóság és rendellenesség hiányában a kárt egyenlő arányban viselik.
A vad és gépjárműütközések is közúti balesetnek minősülnek, ezért bekövetkezésük esetén feltétlenül értesíteni kell a rendőrséget, a helyszínelés adatai nagyban segíthetik a vitás kérdések eldöntését. Emellett a terület vadászatra jogosult szervezetének képviselőjét is értesíteni kell (elérhetőségeit a rendőrség tudja). Amennyiben egyik fél sem vétkes, a járműben okozott kárt csak teljes körű CASCO biztosítás téríti meg (az EU országainak többségében a vad és gépjármű ütközések biztosítási eseménynek minősülnek, és a biztosítást az autós köti).
Fontos megjegyezni, hogy egy vadelütésnél a vadászatra jogosult kára is tetemes lehet: egy vaddisznó vadgazdálkodási értéke 100-600 000 forint, egy kapitális agancsot viselő szarvasbikáé pedig akár 3,5 millió forint fölé is rúghat. (A vadgazdálkodási értékeket a Vadászati törvény végrehajtási rendeletének 20. számú melléklete tartalmazza.) [/box]
Forrás: turistamagazin.hu/omvk.hu/youtube.com
