Kertész-Farkas Attila Amerikából igazol az oroszokhoz, hogy mesterséges intelligenciát kutasson.
A volt bibós diák, a kiskunmajsai Kertész-Farkas Attila sztorija több szempontból is egyedülálló. Eleve nem sokan mondhatják el magukról, hogy innen indulva sikeres tudósokká váltak. Közülük is meglehetősen kevesen foglalkoznak olyan top tudományos témákkal, mint a mesterséges intelligencia. Akit pedig 35 évesen Moszkvába hívtak volna tanítani és kutatni, nos, olyanból csak egy van. Most az ő története következik.
„Először egyetemi éveim alatt, 2006-ben mentem külföldre az Erasmus cserediák programmal. A drezdai technikai egyetemen töltöttem fél évet, ahol egy nagyon internacionális csoport jött össze a világ minden sarkából, és nagyon megtetszett ez a multikulturális sokszínűség” - kezdi történetét csaknem évtizedes távlatból Kertész-Farkas Attila. Ez az élmény is közrejátszhatott abban, hogy miután Szegeden számítástechnikából ledoktorált (disszertációját a mesterséges intelligencia molekuláris biológiai alkalmazásából írta, akármit is jelentsen ez...), 2008-ban elfogadott egy kutatói állást a Baltimore-i Egyetemen, az Egyesült Államokban – azóta gyakorlatilag külföldön él.
[caption id="attachment_10486" align="aligncenter" width="620"]
New York, Time Square[/caption]
A Microsoft és a Nirvana hazája
„A tengerentúlon eltöltött egy év után kaptam egy állásajánlatot egy trieszti biotechnológiai kutatóintézetben, Olaszországban, ahol négy évet töltöttem 2009 és 2013 között. Itt ismertem meg a későbbi feleségemet is, aki - a várakozásokkal ellentétben - nem olasz, hanem orosz származású, egészen pontosan moszkvai” - avat be a családi viszonyokba a majsai fiatalember. Ezt követően újabb amerikai lehetőség következett: jelenleg is a seattle-i székhelyű Washingtoni Egyetemen dolgozik, ahol a doktori munkájához hasonló kutatásokban vesz részt. „Lényegében arról van szó, hogy olyan algoritmusokat fejlesztek, amelyek biológiai adatokból nyernek ki minél több információt és tudást automatikusan” - magyarázza. Felesége, Maryana, a szintén seattle-i Center for Infectious Disease Research intézetben dolgozik, és a tuberkolózis betegséget okozó baktériummal végeznek kutatásokat.
[caption id="attachment_10485" align="aligncenter" width="620"]
Gulyásparti a kollégákkal. Igazi "multikulti" környezet.[/caption]
„Seattle-ről talán annyit érdemes tudni, hogy a külterületekkel együtt egy Budapest nagyságú város. Itt van a Boing repülőgépgyár, az Amazon, a Star Bucks, a Microsoft központja, innen származik Jimi Hendrix, a Nirvana, Bruce Lee, és Duff McKagan, a Guns n' Roses basszusgitárosa” - sorolja Attila, aki – elsőre talán meglepő módon - úgy tapasztalta, hogy a helyiekkel nehezebb szorosabb, baráti viszonyt kialakítani. Ezért inkább más külföldi kutató kollégákkal töltik a szabadidejüket, egy igazi multikulturális és intellektuális közegben.
Mennyi az annyi?
Azzal kapcsolatban, hogy lemondott-e arról, hogy valaha Magyarországon dolgozzon, nem a „szokásos” panaszokat sorolja. „Nem mondtam le erről egyáltalán. Ugyanakkor azt látni kell, hogy egy kutató szakmai tudása nagyon specifikus. Így ha sok kutatási lehetőség is van Magyarországon, pont olyat találni, amihez az én szakmai tapasztalatom a megfelelő és amiben fejlődni is tudok, az elég nehéz” - mondja.
[caption id="attachment_10487" align="aligncenter" width="620"]
Ruby beach, Olympia Nemzeti Park, a Csendes-oceán partján[/caption]
Persze az nem meglepő, hogy a tengerentúlon jobban megbecsülik a kutatókat, bár az ottani anyagi helyzet nehezen összehasonlítható a magyaréval. „Az én itteni bruttóm a magyar átlag egyetemi tanár bruttójának öt és félszerese, de a rezsi is máshogy oszlik el. Havonta 380 ezret fizetünk egy egyszobás butorozatlan lakásért. Éz egy nagyon olcsó. Sokat elvisz a családi kasszából a mindenféle biztosítás és az egészségügy, és drága az élelmiszer is. Egy bárban egy pohár sör (4dl) 1400 forintnál nál kezdődik. Ha figyelembe vesszük az itteni pénz vásárlóértékét, akkor – nagyon durván - csupán másfélszer keresek többet egy magyar egyetemi tanárnál” - enged bepillantást a részletekbe Attila, aki feleségével majdnem minden hétvégén kirándul: igyekeznek minél többet megtapasztalni a környékből és bekapcsolódni helyi programokba.
[caption id="attachment_10488" align="aligncenter" width="620"]
Makah indián rezervátum, Olympia Nemzeti Park[/caption]
Ami a családot illeti, a multikulturalizmus itt is kódolva van. A házastársak angolul kommunikálnak ugyan, de már mindketten elkezdték tanulni egymás nyelvét. Ennek nyomán gyakran kialakulnak közöttük angol-orosz-magyar keverék mondatok, amelyeket csak ők értenek. Attila hozzáteszi: a gyerekek háromnyelvűek lesznek – ám ehhez először gyerekek kellenek. Szerencsére kapcsolatukat mindkét fél szülei támogatják.
Keleti nyitás
A majsai fiatalember évente pár napra haza tud látogatni ugyan Majsára, ám szép gyerekkori emlékek ide vagy oda, ha a tervezett hazaköltözés megvalósul, a legkevésbé valószínű, hogy itt lesz a közös otthonuk. „Kaptam egy docensi állásajánlatot a moszkvai Nemzeti Kutató Egyetem Adatelemzés és Mesterséges Intelligencia tanszékén szeptember elsejétől. Mesterséges intelligenciát fogok ott tanítani angol nyelven, kutatási területem pedig a mesterséges intelligencia ipari alkalmazási területeinek feltárása lesz” - árulta el.
[caption id="attachment_10489" align="aligncenter" width="620"]
2012-ben Moszkvában[/caption]
És hogy miért pont Moszkva? Attila azt mondja, ott neki jobb esélyei voltak orosz nyelvtudás nélkül, mint a feleségének Magyaroszágon magyar nyelvtudás nélkül. Ráadásul ez a lehetőség anyagi szempontból is kedvezőbb. „Természetesen nagyon is elképzelhető, és nincs kizárva, hogy Magyarországra költözzünk valamikor. De erre nincsenek tervek a közeljövőben” - tette hozzá végül.
