Október végén, és november elején három olyan ünnep van, aminek fókuszában a halál áll. Az október végi ünnepről, a Halloween-ről már írtunk. A mai napon a katolikus tradíció szerint a Mindenszentek ünnepe van, míg holnap a halottak napja lesz. Miről szól ez utóbbi kettő?

A Mindenszentek ünnepének középpontjában, ahogy neve is mutatja, minden valaha elhunyt szentről van egy megemlékezés. A katolikus tradíció szerint Jézus jár közben a Teremtőnél, de ezt a tevékenységét úgy űzi, hogy közben hallgat az anyjára, Máriára is, és a már elhunyt szentek közbenjárását is figyelembe veszi. Ha mégis valamelyik elköltözött szentről nem is emlékeznek meg a földön élő hívők, úgy ezt a hiányt ez az ünnep pótolja.
A halottak napja viszont nemcsak a mennyben lévő elköltözött szentekről szól, hanem azokról a személyekről is, akik valaha éltek, majd elhunytak. Ilyenkor az emberek virágot, koszorút, vagy gyertyát visznek elköltözött szeretteik sírjára, és megemlékeznek az elhunytról.

A Biblia alapján az első novemberi ünnep problematikus, mivel a Teremető kijelentette, hogy egyetlen közbenjárást tekint legitimnek. Nevezetesen azt, amit a fiú, a názáreti Jézus végez a mennyben. Az elköltözött szentek nem tudnak kihatással lenni a mennyei eseményekre, az ő közbenjárásukra nem lehet alapozni. Illetve teljesen felesleges róluk ilyen módon megemlékezni.

A halottak napjával kapcsolatban már árnyaltabb a helyzet. Bár Jézus több helyen utal arra, hogy az emberek ne foglalkozzanak a halottakkal (sőt egy helyen azt mondja, hogy a halottak temessék el halottaikat), mégis fontos az, hogy egy család megemlékezzen azokról a személyekről, akik már nem lehetnek velük.

Pál a Tesszalonika levélben arra figyelmeztet, hogy ne bánkódjanak a hívők azokon a személyeken, akik már elhunytak, hanem emlékezzenek meg arról, hogy lesz feltámadás, és az elköltözött rokont újra fogják látni, amikor Jézus megjelenik újra. Erre a megemlékezésre az év bármely napja megfelelő, nem kell azt feltétlenül november első két napjára időzíteni.

Papp Zsolt teológus