Épp egy éve számolt be a halasi média a városközpont-felújítás szerződésének aláírásáról: „Május 8-án indul és december közepéig tart a halasi városközpont milliárdos rekonstrukciója.” Az ünnepélyes alkalommal a nyertes helyi cégek vezetői egybehangzóan nyilatkoztak, hogy „a felújítást még ebben az évben, december közepére, végére szeretnék befejezni.”
Na, jó, azóta eltelt az év vége, március idusa, a húsvét, a munka ünnepe, mindannyiszor kicsit keserű szájízzel, de büszkén ünnepeltünk - háttérben a megújuló központtal. A tudósításokon azonban nem csak az ünnepnapokon, de a hétköznapokon sem tűnt fel az építőmunkások tömege; a bontások és felújítások minden négyzetméteréért mindössze néhány fáradt dolgozó vívta napi csöndes küzdelmét.
A város legforgalmasabb gyalogos tengelyén azonban minden nap tízezer ember halad végig, buktatókon, árkokon, sitthalmokon, szemét-, és földrakásokon, kerítéseken, szélben csattogó terelőszalagokon át, töretlenül, hogy a naponta változó terelő-utakon valahogy átvágjon az állandósult káoszon, vagy éppen elérje korábban kedvelt üzletét, vendéglátóhelyét. Azokat a boltokat, melyeket a fuvarozók sem tudnak megközelíteni a korlátozások miatt, és ahol - ha mégis sikerül a friss árut leszállítani -, egy újabb útlezárás az aznapi forgalmat a negyedére csökkenti, és az ételt, virágot, süteményt nem a vevők, hanem a szemetesek viszik el.
Sokan azt mondják, ezt már nem lehet megmagyarázni: a határidő csúszása régen nem az időjáráson, és a szakmán múlik, hanem a városvezetés tehetetlenségén, akik nem képesek érvényesíteni a lakosság, a város érdekeit az állam, vagy más önkormányzatok „fontosabb” beruházásaival szemben.
A helyi építőiparosok nagyobb feladatokat is könnyen megoldottak már, miért hangolnák a helyi közvéleményt maguk ellen - hacsak nincsenek „magasabb szempontok”, amik a városvezetőt bizonytalanná teszik, és a szülőváros, a barátok, és az ismerősök szúrós tekintetét is feledtetik.
Az utóbbi hetekben már az önkormányzati média is feledtetni akarja a közlekedők viszontagságait, minden újabb leburkolt négyzetméterről ünnepi pátosszal számol be, miközben a város vezetése további két hónappal engedélyezte a határidő meghosszabbítását.
Halason megállt az idő.
A Város Napját, mint idén minden ünnepet, ismét méltatlan körülmények között rendezzük, s ez nem csak az itt lakóknak kényelmetlen, de a programokra ide látogató hazai és külföldi vendégeink előtt is kínos. A törmelék-, és szeméthalmokon nem tudott úrrá lenni a város vezetése, és a mindössze néhány napnyi intenzív munkát igénylő véghajrát sem tudta elintézni.
Meg tudja ezt valaki magyarázni a korlátozott sajtónyilvánosság előtt?
Szégyen. Erre a teljesítményre egyetlen városvezető sem lehet büszke.
Reméljük, valakinek eszébe jut a földrakások, sitthalmok, kerítések között legalább a szemetet összekergetni a városnapi hétvége előtt.
