A növényi hulladék égetése belterületen és külterületen egyaránt csak egyéb jogszabályok (erdővédelmi, levegőtisztasági, környezetvédelmi, stb.) betartása és a szükséges engedélyek birtokában lehetséges.
Általános szabály Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) alapján, hogy a lábon álló növényzet, tarló, növény-termesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos. Belterületi ingatlanok vonatkozásában azonban az önkormányzat rendeletében szabályozhatja, feltételekhez kötve megengedheti az avar és kerti hulladékok égetését. Azonban azokon a településeken ahol ez nem szabályozott ott továbbra is tilos belterületen égetni.
[caption id="attachment_63218" align="alignright" width="270"]
Komoly baj is lehet belőle[/caption]
A külterületi ingatlanok vonatkozásában az OTSZ az irányított égetést lehetővé teszi, de azt előzetesen a tűzvédelmi hatóság engedélyéhez köti, mely azonban nem mentesít az egyéb engedélyek beszerzése alól. A kérelmet az égetés tervezett időpontját megelőző 10. napig be kell nyújtani az illetékes tűzvédelmi hatósághoz, aki azt 5 munkanapon belül elbírálja.
A kérelemhez szükséges dokumentum ITT letölthető.
TŰZGYÚJTÁSI TILALOM idején TILOS az avar-, a tarló-, a legelő-, a nád-és a növényi hulladékok irányított égetése! A tűzgyújtási tilalom fennállásáról tájékozódhat a tűzoltóságokon, valamint a polgármesteri hivatalokban is. (bacs.katasztrofavedelem.hu) A tűzeseteket követő vizsgálatok bebizonyították, hogy az erdő- és bozóttüzek 99 százalékát az emberi figyelmetlenség vagy a szándékos tűzgyújtás okozza, ugyanakkor az is megállapítható, hogy az erdőtüzek 80 százaléka tavasszal, illetve a nyári hónapokban pusztít.
[box type="error" align="aligncenter" ] Erős szélben TILOS tarlót vagy növényi hulladékot égetni![/box]
Az irányított égetés során a tarlóégetés csak az alábbiak szerint végezhető:
a) a tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos,
b) a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani,
c) tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,
d) a tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.
[box type="warning" align="aligncenter" ]A tűzvédelmi szabályok megszegése esetén 20.000-10.000.000 Ft-ig terjedő tűzvédelmi bírság szabható ki.[/box]
A hulladékégetés humán-és környezet-egészségügyi kockázatairól
Alapvetően a hulladék nyílt téri égetése általános jelleggel tilos, valamint a tilalom kiterjed a lábon álló növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetésére is. Ezen főszabály alól ugyanakkor néhány jogszabály enged kivételeket, lehetővé téve a növényi hulladék égetését.
A kivételek:
- Belterületi ingatlanok esetében a helyi önkormányzat rendeletében szabályozottan lehetővé teheti avar és kerti hulladékok égetését.
- Külterületi ingatlanon az ingatlan tulajdonosa a tűzvédelmi hatóság engedélyével irányított égetést hajthat végre.
- Az erdőterületen található védett növénytársulásokban a teljes talaj-előkészítés és a vágásterületen az égetés csak növény-egészségügyi indokból vagy természeti kár megelőzése, illetve elhárítása miatt végezhető.
- Természeti területen a Természetvédelmi Felügyelőség engedélye szükséges a gyep, valamint a nád és más vízi növényzet égetéséhez.
