Az építmények lelőhelye Tázlár-Templomhegyen, a faluból kivezető, Soltvadkertre vezető műúttól északra, a holland hajógyártól közvetlenül nyugatra terül el, a környék egyik legismertebb régészeti lelőhelyen, amelyet a nép nyelve, pontosan emlékezvén a régi időkre, Templomhegy néven őrzött meg.

A nagy kiterjedésű homokdombon ipari parkot kívánt létesíteni a tázlári önkormányzat. Az ehhez kapcsolódó területrendezés során kerültek elő sírok még 2002-ben. Ennek bejelentése nyomán 2003-2004, majd 2012-2013 során közel 6000 m2-t kutattunk meg és 620 régészeti objektumot különítettünk el. A lelőhely első korszaka a szarmatákhoz köthető. E korból egy 2-3. századi falut, egy 3-4. századi temetőt és egy a már a hun korba hajló, 4-5. századi település nyomait tártuk fel. A szarmata temető 11 sírja mind rabolt volt, ennek ellenére koporsókapcsok, bronzkarperec, karneol-, borostyán-, pasztagyöngyök, kis méretű fibulák, vastárgyak, bronztükör töredékei kerültek napvilágra belőlük. 2 temetkezést körárokkal öveztek.

A faluhoz tartozó temető 194 sírját tártuk fel 2013 decemberéig. A sírokból különböző mellékletek, leletek kerültek elő: bronz és ezüst S-végű hajkarikák, gyűrűk, pénzek (11-12. századi), ásópapucs. A nehéz életet élő és két kezi munkát végző népesség csontjain számos patológiás elváltozás (kar-, láb- bordatörések, erős izomtapadások) figyelhető meg. Az egyik vázon TBC-re utaló csontelváltozást láttunk. Több sír alja volt faszenes, amely a temetést megelőző, pogány eredetű tisztító-szertartásra utalhat. Feltűnő érdekesség, hogy a sírok túlnyomó többsége nem a megszokott Ny-K-i irányban volt tájolva, hanem DNy-ÉK, sőt D felé elhajolva, azaz a fej volt DNy-D-i irányban. Feltűnő, hogy két tájolási csoportot ismerünk a temetőből, amiből az egyik rendre későbbi a másiknál, ez eltérő népességre utal. A későbbi Ny-ias tájolású sírok talán már a később betelepülő kunokat rejthetik magukban?

A lelőhely érdekessége, hogy az Árpád-kori sírmezőt és a templomot hármas körárok övezte, ahova a 14 századtól ismét temetkeznek, idővel valószínűleg a 15. századtól templomot hoznak létre itt. A templom legbelső körárkát a legutóbbi légifotózás során is felfedeztük és látható, hogy a templomot, annak tájolásához igazodva elipszis alakban vette körbe.

[gallery ids="51966,51967,51965"]

A 15. század első felében a romos, de még részben álló falú Árpád-kori templomot helyére újat építettek a kunok. A régi templom falát NyÉNy-ra 1,5 m-re tolták el. A régi, Árpád-kori templom alapozóárka helyét jórészt teljesen kiszedték s ide későbbi sírokat ástak, immár az új templom tövébe és korábbi megszentelt földbe!

A templomok feltárása után még most tavasszal elvégezzük annak jelképes helyreállítását, ami egy arasznyi magas fal felépítését jelenti. A templom területére emléktáblát, kopjafát, emlékkeresztet állítunk és körbe fákkal ültetjük be, parkosítjuk. A templom előtt ligetes erdőcskét telepít az Önkormányzat, emlékezve az elmúlt években itt született 40 gyermekre, minden újszülött kap egy fát. A kopjafákkal és az emlékkereszttel az itt egykoron élőkre és elhunytakra, az egykori Tázlárra emlékezünk! Reméljük a falu múltjának legnevezetesebb és méltó emléke, továbbá kulturális-turisztikai látványosság is lesz!

Gallina Zsolt – Gulyás Gyöngyi ásatásvezető régészek

Forrás: facebook.com